by George Bozarth
társművészeti igazgató, Musique du Jour Presents
mint a múlt hétvégén láttuk, Johann Sebastian Bach A weimari udvarban végzett munkája során Antonio Vivaldi koncertjeinek szóló csembalóváltozatait készítette. Ma szeretném, ha meghallgatnánk az egyik Vivaldi koncertet, amit az orgonához írt.
Pier-Leone-Ghezzin-Vivaldi karikatúra-1723
előadóként Bach elsősorban orgonista volt. Első munkája a Neukirche orgonistája volt Arnstadtban (1703-07; ahol bajba került az egyházi hatóságokkal, mert túllépte a szabadságát, hogy L. A.-Ba sétáljon, hogy meghallgassa Dieterich Buxtehude kórus-és orgonamuzsikáját. Bach következő szakmai pozíciója a Divi-Blasii-Kirche (Szent Blasius-templom) orgonistája volt M-ben (1707-08; ahol orgonaprelúdiumokat, fúgákat, tokkatákat és fantáziákat komponált, valamint két legkorábbi ismert kantátáját-Aus der Tiefen rufe ich, Herr, zu dir (a mélyből hívlak téged, Uram, 1707) és a jól ismert Christ lag in Todesbanden (Krisztus feküdt a halál kötelékében, 1708—ra), két kórusművet, amelyek egyszer hallották, együtt járnak az életben.
Johann-Friedrich-Wender-orgona-Neukirche-Arnstadt
M Hosszúhlhausen-kb.-1650
Szent.- Blasius-Church-M ‘ Hlhlhausen
Bach “nagymenő” orgonistaként olyan hírnévre tett szert, hogy a következő évben Weimar hercege udvari orgonistának-hegedűművésznek, koncertmesternek és kamarazenei igazgatónak—vette fel. Ebben az udvarban komponált Fúgákat Corelli, Legrenzi és Albinoni témáira, számos Prelúdiumot és fúgát, a fantázia & G—moll fúgát, a Toccata, Adagio & C-dúr fúgát, és két leghíresebb orgonaművét, a Toccata & D-moll fúgát, BWV 565-musical retorika in action!—és a masszív Passacaglia & C-moll fúga, valamint a Vivaldi versenyművek két orgonaszerkezete, amelyek közül az egyiket ma halljuk.
CONCERTO No.8 A —moll, RV 522-> BWV 593 a-moll
mint Elaine Thornburgh megjegyezte, És láttuk a múlt héten, Bach különösen vonzotta az olasz stílus, amelyben egy vagy több szóló hangszerek felváltva szakaszonként a teljes zenekar egész tétel. Az olaszoktól tanult meg drámai nyitásokat írni, dinamikus ritmusokat és harmonikus sémákat alkalmazni.
gyakorlatilag minden olyan esetben, amikor Bach rendezte Vivaldi versenyműveit L ‘ Estro Armonico (a harmonikus szeszély), op.3 (1712), nem volt elégedett a szó szerinti átírással—nem egyszerűen “billentyűzetcsökkentést” hajtott végre.”Ehelyett, amint azt a múlt héten láttuk, gazdagította az eredetit azáltal, hogy megerősítette annak gyakran csekély polifóniáját, néha még a teljes basszusvonalat is átírta. Kivétel a két hegedűre szóló a-moll versenymű— Bach azt a bókot adta neki, hogy egyáltalán nem változtatott. És a dicséret megérdemelt. A concerto szerkezete nem gyenge, mindvégig erősen ihletett és mesterien írt. Tehát vessünk egy mély merülést, hogyan működik”.”
első tétel (nincs tempó feltüntetve)
a concerto nyitótétele a szokásos késő barokk ritornello elvre épül, ami azt jelenti, hogy az erős első tutti-állítás vagy annak részei rendszeresen megjelennek a tétel során és a végén, szerkezeti “oszlopokat” biztosítva, amelyek az egész tételt támogatják. Általában a ritornello egy jellegzetes, könnyen felidézhető zenei eseményt mutat be, de ebben a mozgalomban Vivaldi radikálisan létrehoz egy nyitó ritornellót, amely öt szakaszból áll, mindegyiknek megvan a maga különleges zenei célja:
- V: három akkord, amelyet ritmikusan energikus hullám követ, hogy elindítsa a tételt (00:00 A Tafelmusik zenekari változathoz, alább linkelve)
- B: rövid négyhangú motívum (nyolcadik-tizenhatodik-tizenhatodik-nyolcadik) négyszer játszott (később a szólisták is használták), hogy előremenjen (00:06)
- C: A csökkenő dallamos/harmonikus sorozata ritmikusan vezetés hetedik akkordok, hogy változtatni gombot (00:10)
- D: hullámzó magas vonal egy pedálpont felett, hogy a levegőben lógjunk (00:18)
- D’: A hullámzó magas vonal csökkenő sorrendben egy tónusos kadenciára, hogy megoldja a felgyülemlett feszültséget(00:27)
Igen! És mindez kevesebb, mint 32 másodperc alatt! Csak ezután lép be először a két szólóhegedű még több új anyaggal (00:32).
ahhoz, hogy a csapágyak, itt van egy görgetés-pontszám Bach változata által végzett Angol orgonista Simon Preston (aki felvette a teljes művek Bach DGG), élénkítő artikuláció a gyors mozgások és szép színezése a központi mozgás:
a mozgás előrehaladtával Vivaldi kiválaszt egy vagy több ritornello szakaszt, hogy strukturális “oszlopaként” szolgáljon, modulálás közben különböző kulcsokba helyezve őket, mielőtt a mozgás végén visszatérne a tonikhoz. Az ember soha nem tudja, mire számíthat. Ha előre akar lépni, akkor b-t telepít; ha egy ideig a levegőben lógva akar hagyni minket, akkor D-t alkalmaz; ha valamilyen beépített feszültséget akar megoldani, akkor a kadenciális D’ – t használja stb.
a ritornellók között Vivaldi olyan szólószövegeket forgat ki, amelyek nemcsak természetüknél fogva lágyabbak, hanem karakterükben is könnyebbek, játékosabbak vagy líraiabbak, így éles fókuszba hozza a tutti (teljes együttes) vs.szóló (hegedű duett) kontrasztját. A témák sokasága ellenére a tétel formája csodálatosan tiszta, tömör és kiegyensúlyozott marad – öröm követni, ha megismerjük Vivaldi új módszereit.
Második tétel: Adagio-Senza Pedale a due Clav (3:22)
a második tétel komor hangulatát egy erőteljes egységnyilatkozat hozza létre, amelynek középpontjában egy oktáv lefelé ugrása áll, amelyet háromszor ismételnek lefelé irányuló sorrendben, mint egy klasszikus barokk sirató basszusban. Bach szerint ezt a részt zongorán kell játszani, bár Vivaldi eredetijében nem jelölik puhának, és lehet, hogy bátrabban játszották volna.
ez az erős nyitás előszóként szolgál a varázslatos gyengédség középső részéhez, amelyben a két szólóhegedű—Claudio Monteverdi madrigál duettjeinek legjobb hagyománya szerint, mint Zefiro torna és Pulchra es, részben összefonódva, részben harmóniában—egy szép dallamot pörget ki a felső és középső húrokon ereszkedő ostinato állandó hátterén, ami a tétel nyitó mondatának halvány visszhangja. Ennek a középső szakasznak a finomságát fokozza az alsó húrok csendje és a continuo—egy feltűnő textúra, amelyet Bach használna szenvedélyeiben. Annál élesebb és drámaibb tehát az a kontraszt, amikor a teljes unison tutti A nyitó zenei gesztus ismétlésével tör be a végén. Ez a gyönyörű elegy az egyik kedvenc barokk zeném-vagy bármely korszak zenéje.
harmadik tétel: Allegro (6:15)
ismét ritornello formában az utolsó tétel folytatja az első tétel ritmikus energiáját, még lélegzetelállítóbb hajtással. Lenyűgöző vonás egy kísértetiesen szép, széles ívű dallam hirtelen megjelenése a második hegedűben az arpeggios ellen az első hegedűk—egyike azoknak az igazán varázslatos Vivaldi pillanatoknak, amelyek a kékből származnak, és egy másik birodalomba szállítanak minket.
ha szeretné látni, hogy egy orgonista játssza ezt a virtuóz darabot, itt van Ulf Norberg előadása a Stockholmi Hedvig Eleonora templomban
figyeld meg, hogyan változik az orgonista a három billentyűzet között, hogy megváltoztassa a dinamikát és a színt, és hogy néha két billentyűzetet használnak a lábpedálok mellett.
ha olyan orgonistát szeretne hallani, aki nem fél saját pirotechnikáját hozzáadni a Bach/Vivaldi-hoz, nézze meg Ton Koopman remek előadását. Improvizált arabeszkjei a középső mozgalomban még tovább mélyítik a rejtélyt. A finálé tempója pedig éppen megfelelő:
de most hallani a kompozíció eredeti változatát! Isten Veled, Weimar! Üdvözöljük Velencében!
Vivaldi: a Torontói Tafelmusik ensemble, a világ egyik legjobb barokk zenekara adja elő.
tehát mi lett azzal az emberrel, aki ilyen gyönyörű zenét tudott írni, és alapvető hatással volt egy olyan zsenire, mint Bach? Nos, az életének nem volt boldog vége.
mint a Wikipedia esszéjében idézett tudósok, Vivaldi 1728-ban találkozott a Habsburg császárral, Károly Vi, miközben a császár Triesztbe látogatott, hogy felügyelje az új kikötő építését. Charles annyira csodálta Vivaldi zenéjét, hogy állítólag többet beszélt a zeneszerzővel egyetlen találkozásuk során, mint minisztereivel több mint két év alatt. Lovaggá ütötte Vivaldit, és aranyérmet adott neki, valamint meghívást kapott Bécsbe. Cserébe Vivaldi átadta Charlesnak a koncertjeinek kéziratos másolatát.
Johann-Gottfried-Auerbach-császár-Károly-VI
két évvel később Vivaldi apja kíséretében Bécsbe és Prágába utazott, ahol bemutatták a Farnace című operáját, és hat újjáélesztést kapott. Két későbbi operája Pietro Metastasio-val, Az Acadi mozgalom fő képviselőjével és bécsi udvari költővel együttműködve készült.
de mivel kompozícióit már nem tartották olyan nagyra Velencében, mint egykor, a változó zenei ízlés miatt Vivaldi úgy döntött, hogy Bécsbe költözik. Reménye az volt, hogy a császárral való találkozásának sikere Károly Vi zeneszerzői pozíciót hozna számára a császári udvarban.
Vivaldi a K Inconkrtnertortheater közelében lakott, de röviddel Bécsbe érkezése után VI.Károly meghalt, így Vivaldi királyi védelem vagy állandó jövedelemforrás nélkül maradt. Hamarosan elszegényedett és meghalt az éjszaka folyamán július 27/28, 1741, évesen 63, egy ” belső fertőzés.”Vivaldit egy egyszerű sírba temették el a barokk Karlskirche melletti temetőben, amely az állami kórházi alap tulajdonában volt. Sírjának pontos helye ismeretlen.
Karl-Wenzel-Zajicek-K Dzcentrtnertortheater-by-1923
Fischer-von-Erlach-Karlskirche-1737
a klasszikus és romantikus korszakok kevéssé voltak tisztában Vivaldi művészetével. Csak a 20.század elején, amikor Fritz Kreisler “Vivaldi stílusában” komponált egy hegedűversenyt, amely meglehetősen népszerűvé vált, Marc Pincherle-hez hasonló tudósok elkezdték feltárni és tanulmányozni Vivaldi zenéjét. Vivaldi újjáéledésének új rajongói között volt Alfredo Casella olasz zeneszerző és karmester, Ezra Pound amerikai költő, Arturo Toscanini karmester, Arnold Schering német tudós és Louis Kaufman amerikai hegedűművész.
az évek során számos Vivaldi-kéziratot fedeztek fel, köztük tizennégy kötött kötetes műveinek gyorsítótárát, amelyekről korábban azt hitték, hogy a napóleoni háborúk, de egy piemonti kolostorban találták meg 1926-ban. A kötetek 300 koncertet, 19 operát és több mint 100 vokális-instrumentális művet tartalmaztak!
a második világháború óta Vivaldi kompozíciói nagy sikert arattak, nem kis részben koncertek és korabeli hangszereken történelmileg megalapozott előadások felvételei révén. A korábban ismeretlen művek továbbra is megtalálhatók. A nisi Dominus és Dixit Dominus Zsoltárok beállításai 2003-ban és 2006-ban jelentek meg, és egy egész opera, Argippo (1730), 2006-ban fedezték fel, és két évvel később a Prágai Várban készült. A 2014-es év egy ismeretlen trió szonátát adott hegedűre, csellóra és continuóra, a 2015-ös év pedig egy fiatalos A-dúr hegedűre. (Egy vidám “új felfedezés Teaser”, beleértve egy telefonbeszélgetést Vivaldi (!), elérhető a https://www.youtube.com/watch?v=TfxHwqiCbPY címen; feltétlenül kattintson az angol feliratokra.)