Szudán
a “dárfúri népirtás” a dárfúri férfiak, nők és gyermekek tömeges lemészárlására és megerőszakolására utal Nyugat-Szudánban. A gyilkosságok 2003-ban kezdődtek, és a 21.század első népirtásává váltak. A zavargások és az erőszak ma is fennáll.
a népirtást a kormány által felfegyverzett és a kormány által finanszírozott Arab milíciák csoportja, a Janjaweed (ami lazán lefordítva ‘ördögök lóháton’) vagy a gyors támogató erők (RSF) hajtják végre. A Janjaweed szisztematikusan elpusztítja Darfurist falvak felégetésével, gazdasági erőforrások kifosztásával, vízforrások szennyezésével, civilek meggyilkolásával, megerőszakolásával és kínzásával. Ezek a milíciák történelmi riválisai a fő lázadó csoportoknak, a Szudáni Felszabadítási mozgalomnak (SLM) és az igazságosság és Egyenlőség mozgalomnak (JEM). 2020 tavaszáig több mint 480 000 embert öltek meg, és több mint 2,8 millió ember kényszerült elhagyni otthonát.
Szudán Afrika egyik legnagyobb országa. Afrika északkeleti részén található, a Vörös-tengerrel határos, és Egyiptom, Csád, Uganda és hat másik ország közé esik. A Capitolium, Kartúm, az ország északkeleti részén található. Darfur egy nyugat-szudáni régió, amely nagyjából Spanyolország méretű területet ölel fel. Darfur lakossága becslések szerint 7 millió ember.
a dárfúri konfliktus fokozta a feszültséget a szomszédos Csádban és a Közép-Afrikai Köztársaságban, mivel több százezer menekült áramlott át a két ország határán, hogy elkerülje az erőszakot.
az 1956-os Nagy-Britanniától való függetlenséget követően Szudán A 20.század hátralévő részében két elhúzódó polgárháborúba keveredett. Ezek a konfliktusok abban gyökereztek, hogy Észak uralta a nagyrészt nem muszlim, nem Arab, dél-szudáni gazdasági, politikai és társadalmi intézményeket. A szűkös erőforrásokért folytatott verseny nagy szerepet játszott. Ahogy a nomádok elkezdtek versenyezni a legelőért a csordájukért, viták merültek fel, és a hagyományos békés megbékélési intézkedések már nem tudták rendezni ezeket a vitákat, ami a régió egyre inkább militarizálódott. Az elsivatagosodás, az éhínségek és az Észak-és Dél-Szudán között tomboló polgárháború összetettsége hozzájárult a regionális feszültségek növekedéséhez az 1980-as években. hasonlóképpen, amikor Nyugat-Szudánban olajat fedeztek fel, a szudáni kormány és a nemzetközi közreműködők egyre inkább érdeklődtek a darfúri föld iránt.
kormánypárti milícia Darfurban
az első polgárháború 1972-ben ért véget, de 1983-ban ismét kitört. A második háború és az éhínséggel kapcsolatos hatások több mint 4 millió ember kitelepítését eredményezték, és a lázadók becslései szerint több mint 2 millió haláleset történt két évtized alatt. Mivel az Észak és Dél közötti polgárháború az 1990-es években érte el csúcspontját, a kormány figyelmen kívül hagyta a dárfúri növekvő erőszakról szóló jelentéseket.
az átfogó békeszerződés 2005-ben véget vetett az észak-déli háborúnak, további politikai hatalmat biztosítva Dél-Szudánnak. Azonban nem vette figyelembe a háború Dárfúrra gyakorolt hatásait. Dárfúr szövetségi szinten alulfejlett és marginalizált maradt, hiányzott az infrastruktúra és a fejlesztési támogatás. Ezt az elhanyagolást, azzal az állítással együtt, hogy a kormány Arab törzseket (Janjaweed) felfegyverzett nem Arab falvak megtámadására, 2003-ban az Észak-darfúri El Fasher-I szudáni légierő-bázis elleni lázadó támadás igazolásaként használták fel. Ez a támadás kormányzati megtorlást váltott ki Dárfúr lakosai ellen,hozzájárulva a dárfúri civilekkel szembeni nagyszabású emberi jogi atrocitásokhoz.
SLM harcosok
a sikertelen béketárgyalások lehetővé tették a konfliktus folytatását. Az eddigi legsikeresebb tárgyalások Abujában zajlottak 2005-2006-ban, ami a dárfúri Békemegállapodáshoz (dPa) vezetett. A tárgyalásokon jelen volt a szudáni kormány és három fő lázadó csoport: az igazságosság és Egyenlőség mozgalma (Jem), Abdel Wahid Mohamed al-Nur A Szudáni Felszabadítási Mozgalom (SLM) frakciója és Minni Minawi az SLM frakciója. Eddig azonban több tárgyalás nagyrészt sikertelen volt.
2007 júliusában az ENSZ hibrid ENSZ-Afrikai Unió missziót (UNAMID) adott ki a béke fenntartása érdekében Darfurban. A tervezett 26 000 katonával rendelkező UNAMID felhatalmazást kapott arra, hogy erőt alkalmazzon a civilek védelmére. E megbízás ellenére azonban csak 9000 katonát küldtek, akiknek hiányzott a küldetésük végrehajtásához szükséges felszerelés. Csúcspontján közel 16 000 erőt telepítettek a régióba, jóval elmaradva az engedélyezett 26 000-től. 2007 és 2020 között azonban a szudáni kormány blokkolta és megakadályozta, hogy az UNAMID hozzáférjen azokhoz a városokhoz, ahol a Janjaweed támadások nagy része történt. Így az UNAMID nagyrészt nagymértékben hatástalan volt mind a civilek támogatása, mind védelme terén. Az UNAMID-ot eredetileg tíz évre engedélyezték, de 2017-ben határozatot fogadtak el a csapatok fokozatos kivonásáról, amely 2020 közepén ér véget.
március 4-én, 2009-ben a Nemzetközi Büntetőbíróság kiadott egy elfogatóparancsot szudáni elnök Omar al-Bashir az emberiség elleni bűncselekmények, 2010 júliusában, elfogatóparancsot vádjával népirtás. A Szudáni kormánynak tíz évig még nem kellett átadnia őt. Az elfogatóparancs kiadása óta Szudán jelentős tüntetéseket és fokozott erőszakot tapasztalt. A kormány erőszakkal kiutasította a segélyszervezeteket az országból, ami tovább veszélyeztette a lakóhelyüket elhagyni kényszerült és marginalizált civilek ezreinek körülményeit.
Omar al-Bashir elnök
várható volt, hogy al-Bashir nem fog bíróság elé állni a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon, amíg el nem fogják egy olyan országban, amely elfogadja az ICC joghatóságát. Szudán nem részes állam a Római Statútumnak, az ICC-t létrehozó nemzetközi szerződésnek, amelyet aláírt, de nem ratifikált. Minden beszámoló szerint al-Bashirnak a saját országában kell fogolynak lennie. 2011-ben azonban az Arab Liga bejelentette szolidaritását al-Bashirral. Az elfogatóparancs óta al-Bashir járt Katarban és Egyiptomban. Mindkét ország elutasította a letartóztatását, az Afrikai Unió pedig elítélte az elfogatóparancsot, és kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy késleltesse annak végrehajtását.
a szudáni kormány és a JEM 2010 februárjában tűzszüneti megállapodást írt alá a további béke érdekében. A tárgyalásokat azonban megzavarták azok a vádak, hogy a Szudáni hadsereg továbbra is razziákat és légicsapásokat hajt végre Dárfúr falvai ellen.
Arab Janjaweed
a Janjaweed-eket a szomszédos Csádban elkövetett támadásokkal és támadásokkal is megvádolták. Csádban több száz segélymunkást evakuáltak a lázadó csoportok és a katonai erők közötti fokozott feszültség miatt. Eközben a Janjaweed mélyen Csádba merészkedett, hogy támadásokat hajtson végre, aminek eredményeként közel 100 000 csádi menekült el.
2011 júliusában Dél-Szudán függetlenné vált Szudántól, és saját nemzetévé vált. Ugyanebben a hónapban a felszabadítás és Igazságosság mozgalom, a lázadó csoportokat képviselő ernyőszervezet és a szudáni kormány aláírta a dárfúri békéről szóló Dohai dokumentumot (Ddpd). Ez a dokumentum a dárfúri békefolyamatot képviseli; a dokumentum aláírása után azonban kevés előrelépés történt a végrehajtás és a végrehajtás hiánya miatt.
2014-ben és 2015-ben a Janjaweed által támogatott kormányerők felkelésellenes hadjáratokat vezettek Darfúrban, ahol többször megtámadták a falvakat, felgyújtották és kifosztották a házakat, megverték, megerőszakolták és kivégezték a falubelieket. 2014 októberében a Szudáni erők több mint 200 nőt és lányt erőszakoltak meg és végeztek ki egy észak-dárfúri városban 36 órán keresztül. A disszidált Janjaweed tagok szerint kifejezetten elrendelték ,hogy”megerőszakolják a nőket”.
dárfúri menekülttábor Csádban
az erőszak 2016-ig folytatódott. Az Amnesty International azt állította, hogy a kormány vegyi fegyvereket vetett be a civilek ellen, és az ENSZ szerint 190 000 embert kényszerítettek ki az erőszak miatt. 2016-ban Omar al-Bashir elnök egyoldalú tűzszünetet jelentett be a konfliktusövezetekben. A tűzszünetet 2018 végéig meghosszabbították. 2017 – ben és 2018-ban azonban a kormányerők továbbra is támadták a falvakat Dárfúrban, ami halálos áldozatokat és a lakosság tömeges elköltözését okozta. 2018 végén több mint 2 millió ember maradt otthon a konfliktusból, és összesen csaknem 5 millió ember érintett.
2019 áprilisában Omar al-Bashir elnököt végül menesztették. Több mint 30 éve volt hatalmon, eltávolítása pedig hónapokig tartó fegyvertelen tüntetésekre adott válasz volt, amelyekre a kormány fegyveres megtorlással válaszolt. Szudánban al-Bashir uralmát először katonai tanács követte, majd 2019 augusztusában felváltotta a katonai és polgári tagokból álló átmeneti kormány. 2020 februárjában a szudáni kormány hivatalosan beleegyezett abba, hogy átadja al-Bashirt az ICC-nek, hogy szembenézzen a háborús bűncselekményekkel és a népirtással.
a Darfuri falvak elleni támadások általában a Szudáni légierő támadásaival kezdődnek, orosz ellátással Antonov bombázók. A légi hadjáratokat gyakran követik Janjaweed milícia razziák. Az összes megmaradt falusi férfit, nőt és gyereket vagy meggyilkolják, vagy menekülésre kényszerítik. Gyakori a fosztogatás, az élelmiszerkészletek elégetése, a nők és gyermekek rabszolgasorba taszítása és megerőszakolása, valamint az állatállomány ellopása. A holttesteket kutakba dobálják, hogy beszennyezzék a vízkészleteket, és egész falvakat égetnek porig.
A Ruandai AMIS katonák Darfurba indulnak 2005
a folyamatban lévő konfliktus Darfur, Szudán nyilvánították” népirtás ” az Egyesült Államok államtitkára Colin Powell szeptember 9-én, 2004, tanúvallomást a szenátus külügyi bizottsága. Február 18, 2006, George W. Bush elnök felszólította a nemzetközi csapatok számát Darfurban, hogy megduplázódjon. Ezenkívül az Egyesült Államok 1997 óta gazdasági szankciókat vezetett be Szudán ellen. A Szudáni kormánnyal folytatott tárgyalások után az Egyesült Államok 2017-ben hivatalosan visszavonta a Szudán elleni szankciókat. Ez nagyrészt válasz volt a szudáni kormány ” tartós pozitív cselekedeteire a konfliktusövezetekben az ellenségeskedés csökkentése, a humanitárius hozzáférés javítása Szudán egész területén, valamint a terrorizmus fenyegetésének kezelése az Egyesült Államokkal együttműködve.”
a szeptember 17, 2006, brit miniszterelnök Tony Blair írt egy nyílt levelet, hogy a tagok az Európai Unió felszólít egy egységes választ a válságra. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2007-es határozatának támogatásával, amely engedélyezi akár 26 000 békefenntartó telepítését a további erőszak megakadályozása érdekében Darfurban, Gordon Brown brit miniszterelnök az Egyesült Nemzetek Közgyűlése előtti beszédében kijelentette, hogy a darfúri válság “a legnagyobb humanitárius katasztrófa, amellyel a világ ma szembesül.”A brit kormány jóváhagyta a Nemzetközi Büntetőbíróság vádiratát Omar al-Bashir szudáni elnök ellen, és együttműködésre szólította fel a szudáni kormányt.
mind Kína, mind Oroszország blokkolta az Egyesült Nemzetek dárfúrral kapcsolatos számos határozatát, mert támogatták a szudáni kormányt, amely nagy kereskedelmi partner. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának székhelyétől kezdve Kína Szudán legfőbb diplomáciai szövetségese. Kína jelentős összegeket fektet be a Szudáni olajba. Az ország Kína legnagyobb felügyeli olajszolgáltató. Szudán hadseregét kínai és orosz gyártmányú helikopterek, tankok, vadászgépek, bombázók, rakétaindító gránátok és gépfegyverek látják el.
Oroszország és Kína ellenezte az ENSZ békefenntartó csapatait Szudánban. Oroszország határozottan támogatja Szudán területi integritását, és ellenzi egy független dárfúri állam létrehozását. Oroszország Szudán legerősebb befektetési partnere és politikai szövetségese Európában. Oroszország Szudánt az afrikai kontinens fontos globális szövetségesének tekinti.
dárfúri gyerekek egy IDP táborban
Omar al-Bashir 2019 eleji elűzése óta a szudáni kormány átmeneti kormányt hozott létre és tartott fenn. Bár ez a kormány nemrégiben beleegyezett abba, hogy átadja al-Bashirt az ICC-nek, a következő lépései és az állandó kormányra való áttérés még várat magára. Az önkényes fogva tartás, a kínzás, a sajtószabadság korlátozása és a nemi alapú erőszak továbbra is jelen van mind Darfurban, mind Szudánban az új kormány alatt.
Frissítve: Népirtás Nélküli Világ, 2021. Január.
Idézetek:
https://www.pbs.org/newshour/politics/africa-july-dec08-origins_07-03
https://www.collinsdictionary.com/us/dictionary/english/janjaweed
https://tolerance.tavaana.org/en/content/darfur-genocide-0
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/print_su.html
https://www.cbsnews.com/news/country-fast-facts-sudan/
https://secondsudanesecivilwars.weebly.com/facts.html
https://peacemaker.un.org/node/1369
https://reliefweb.int/report/sudan/sudan-rebels-retreat-under-government-air-attack
https://www.un.org/press/en/2007/sc9089.doc.htm
https://www.hrw.org/world-report/2019/country-chapters/sudan
https://peacekeeping.un.org/en/mission/unamid
https://www.icc-cpi.int/darfur/albashir
https://worldpolicy.org/2011/07/07/the-icc-gains-ground-in-the-arab-world/
http://www.cnn.com/2010/WORLD/africa/02/23/sudan.peace.agreement/index.html
https://www.hrw.org/news/2006/02/21/chad-darfur-conflict-spills-across-border
https://www.bbc.com/news/world-africa-14069082
https://unamid.unmissions.org/doha-document-peace-darfur
https://www.vice.com/en_us/article/mvpy8y/darfurs-tribes-are-killing-each-other-over-gold-and-water
https://www.hrw.org/news/2015/02/11/sudan-mass-rape-army-darfur#
https://www.nbcnews.com/news/world/sudan-crisis-amnesty-report-cites-evidence-government-used-chemical-weapons-n656121
Világjelentés 2019, op. cit.
https://www.hrw.org/world-report/2020/country-chapters/sudan
https://www.bbc.com/news/world-africa-51462613
https://www.ushmm.org/learn/timeline-of-events/after-1945/genocide-in-darfur
https://www.state.gov/u-s-relations-with-sudan/
https://sd.usembassy.gov/sanctions-revoked-following-sustained-positive-action-government-sudan/
https://www.theguardian.com/politics/2005/jun/23/speeches.eu
https://www.ft.com/content/28b08110-3f73-11dc-b034-0000779fd2ac
https://www.hrw.org/reports/2003/sudan1103/26.htm
https://intpolicydigest.org/2018/03/26/russia-and-sudan-are-cozying-up/
Világjelentés 2019, op. cit.