Jézus a hóban született? – Őrtorony online könyvtár

Jézus a hóban született?

“erős hó megbénítja Jeruzsálemet” és “havas ostrom tántorítja el Északot.”A Jerusalem Post ilyen címsorai 1992-ben váltak az Izraeli olvasók második természetévé, ami Izrael egyik legnehezebb telének bizonyult az évszázadban.

januárra a Hermon-hegy csúcsát 22-40 lábnyi hó borította, és a tél még messze nem ért véget. A Golán-fennsíktól és a felső-Galileától Jeruzsálemen és a közeli Betlehemen túl (a borítón látható), még délen is a Negebig, az Izraeli mindennapi életet és szokásokat időről időre megbénította egy kecses és finom, mégis erőteljes látogató. A Jerusalem Post egyik cikke kijelentette: “A nagy havazásnak sikerült tegnap megtennie azt, amit a múlt héten a Katyusha rakéták esője nem tett meg, bezárva a településeket, és a lakosokat szilárdan otthonukban tartva.”

a zord tél több pusztítást okozott, mint a városlakók. Jelentések érkeztek több száz tehenről és borjúról, valamint több ezer csirkéről, amelyek halálra fagytak, amikor az éjszakai hőmérséklet fagypont alá zuhant. Mintha a hó nem lenne elég, a heves, fagyos esőzések is megtették az útjukat. Egy nap két fiatal pásztorfiú, akik látszólag kétségbeesetten próbálták megmenteni számos juhukat, amelyeket egy villámáradat fogott el, maguk is elsodorták és belefulladtak az özönvízbe.

bár ez nem volt egy tipikus közel-keleti tél, az Izraeli Eretz magazin számolt be: “Az elmúlt 130 évben Izrael földjén gyűjtött és rögzített meteorológiai adatok azt mutatják, hogy Jeruzsálemben a hó gyakoribb jelenség, mint amire számítani lehetett . . . 1949 és 1980 között Jeruzsálemben huszonnégy havas tél volt.”De vajon ez csupán meteorológiai és emberi érdek, vagy különleges jelentéssel bír a Bibliakutatók számára?

milyen jelentősége van a Bibliakutatóknak?

amikor Jézus születésére gondolunk, sokan felidézik a szemükben azt az érzelmileg vonzó jászoljelenetet, amelyet gyakran mutatnak be karácsonykor. Ott fekszik a kis Jézus, melegen becsomagolva, anyja őrzi, a hó lágyan eltakarja a környező tájat. Vajon ez a népszerű nézet megfelel a Biblia leírásának erről a történelmi eseményről?

Lukács, a Bibliaíró elmesél egy gondosan dokumentált beszámolót Jézus születéséről: “ugyanabban az országban pásztorok is éltek az ajtókon kívül, és éjjel őrködtek nyájaik felett. És hirtelen ott állt mellettük Jehova angyala, és Jehova dicsősége ragyogott körülöttük, és nagyon megijedtek. De az angyal azt mondta nekik: ‘Ne féljetek, mert nézzétek! Hirdetem nektek a nagy öröm jó hírét, amelyet az egész nép élvez majd, mert ma Üdvözítő született nektek, Aki az Úr Krisztus, Dávid városában . És ez egy jel számotokra: találtok egy csecsemőt, aki szövetszalagokba van kötve, és egy jászolban fekszik. És hirtelen megjelent az angyallal a mennyei sereg sokasága, dicsőítve Istent és mondva: dicsőség a magasban Istennek, és béke a földön a jóakaratú emberek között.”(Lukács 2: 8-14).

ha elolvasnád ezt a beszámolót a mai átlag izraelieknek, és megkérdeznéd tőle, hogy ez az év melyik szakában lehet, valószínűleg azt válaszolná: “valamikor április és október között.”Miért? A válasz egyszerű. Novembertől márciusig hideg, esős évszak van Izraelben, December 25-E pedig minden bizonnyal télen van. A pásztorok nem az ajtókon kívül éltek, éjjel a mezőkön őrködtek nyájaik felett. Figyelembe véve a cikk elején szereplő jelentéseket, jól megértheti, miért. Betlehem, ahol Jézus született, a magasabb szinteken található, és csak néhány mérföldre van Jeruzsálemtől. Még azokban az években is, amikor az időjárás kevésbé szélsőséges, télen éjszaka elég hideg van.- Mikeás 5:2; Lukács 2:15.

egy pillantás a történelemre Jézus születésének idején rávilágít arra a tényre, hogy nem a decemberi hó alatt született. Jézus anyjának, Máriának, bár a terhesség előrehaladott szakaszában volt, el kellett utaznia a Názáreti otthonából Betlehembe. Ő és József azért tették ezt, hogy megfeleljenek a római uralkodó, Augustus császár által elrendelt népszámlálás követelményeinek. (Lukács 2:1-7) a zsidó lakosság, neheztelve a Római uralomra és annak súlyos adóztatására, már a lázadás szélén állt. Miért bosszantaná fölöslegesen Róma őket azzal, hogy sokaknak utazniuk kell, hogy regisztrálva legyenek a legnehezebb, sőt áruló téli időben? Nem sokkal ésszerűbb, hogy ezt egy olyan évszakra rendelték volna el, amely alkalmas az utazásra, például tavasszal vagy ősszel?

bibliai alapú számítások

a történelmi és tárgyi bizonyítékok kizárják a decembert, vagy bármely más téli hónapot, mint ami megfelel Jézus születésének. Sőt, a Biblia a próféciákon keresztül feltárja Jézus születésének évét. Hol csinálja ezt?

Dániel könyvének 9.fejezetében a Messiással kapcsolatos egyik leglenyűgözőbb próféciát találjuk. Leírja mind az eljövetelét, mind a halálban való elszakadását, amely váltságáldozatról gondoskodott, hogy vezekeljen a bűnért, és alapot teremtsen az engedelmes emberiség számára, hogy elnyerje “az igazságosságot határozatlan időre.”(Dániel 9:24-27; vö. Máté 20: 28. E prófécia szerint mindez egy 70 hetes időszakon belül, i. e. 455-ben fog megvalósulni., amikor a parancs elindult Jeruzsálem újjáépítésére.* (Nehémiás 2: 1-11) a prófécia időmegosztásából látható, hogy a Messiás az évek 70.hetének elején jelenik meg. Ez akkor történt, amikor Jézus i.sz. 29-ben megkeresztelkedett, és hivatalosan is megkezdte messiási szerepét. “A hét felén”, vagyis három és fél év elteltével a Messiás a halálba kerül, és ezzel véget vet a mózesi Törvényszövetség alatt hozott minden áldozat értékének.- Zsidók 9: 11-15; 10: 1-10.

ez a prófécia feltárja, hogy Jézus szolgálatának időtartama három és fél év volt. Jézus a Pászka napján, Niszán 14-én halt meg (a Zsidó naptár szerint), i.sz. 33 tavaszán. (Máté 26: 2) három és fél évet számolva október elején I.Sz. 29-ben keresztelkedik meg. Lukács arról tájékoztat minket, hogy Jézus körülbelül 30 éves volt a keresztelésekor. (Lukács 3: 21-23) ez azt jelentené, hogy Jézus születése is közel volt október elejéhez. Lukács beszámolójával összhangban a pásztorok az évnek abban az időszakában még mindig “kint voltak az ajtókon, és éjjel őrködtek nyájaik felett.”Lukács 2: 8.

Milyen Forrásból?

mivel a bizonyítékok október elejére mutatnak, mint Jézus születésének idejére, miért ünneplik December 25-én? Az új Encyclopedia Enterprises Britannica azt mutatja, hogy ezt az ünnepet évszázadokkal Jézus születése után fogadták el: “a 4.század folyamán a legtöbb keleti egyház fokozatosan elfogadta Krisztus születésének december 25-i ünnepét. Jeruzsálemben a karácsony ellenállása hosszabb ideig tartott, de később elfogadták.”

miért fogadták el olyan könnyen ezt a szokást azok, akik Krisztus után évszázadokkal kereszténynek nevezik magukat? Az új enciklopédia (Encyclopedia Enterprises) további megvilágításba helyezi a témát: “a karácsonyhoz kapcsolódó hagyományos szokások több forrásból fejlődtek ki annak eredményeként, hogy Krisztus születésének megünneplése egybeesett a pogány mezőgazdasági és napszemléletekkel a tél közepén. A római világban a Saturnalia (December 17.) a mulatozás és az ajándékok cseréje volt. December 25-ét az iráni misztériumisten, Mithra születési dátumának is tekintették, az igazság napja.”

mindez valóban “véletlen”volt? Semmi esetre sem! Történelmi tény, hogy az i.sz. negyedik században Konstantin császár alatt a Római Birodalom a kereszténység üldözőjéből a “kereszténység”, mint elfogadott vallás támogatójává vált. Ahogy az általános lakosság egyre inkább, akiknek nem volt háttere a kereszténység valódi jelentésében, elfogadták ezt az új hitet, elkezdték ünnepelni ismerős pogány fesztiváljaikat újdonsült “keresztény” címekkel. Melyik dátum lehetne alkalmasabb Krisztus születésének megünneplésére, mint December 25-e, amelyet már “az igazságosság napjának”születési dátumaként jelöltek meg?

Számít Ez?

kevés kérdés, hogy Jézus első követői, akik zsidó származásúak voltak, nem ünnepelték születésnapját. Az Encyclopaedia Judaica szerint ” a születésnapok megünneplése ismeretlen a hagyományos zsidó rituálékban.”A korai keresztények biztosan nem fogadtak volna el ilyen ünnepet. Ahelyett, hogy megünnepelték volna a születését, tiszteletben tartották Jézus parancsát, hogy emlékezzenek meg a haláláról, amelynek vitathatatlan dátuma volt, nevezetesen Niszán 14.- Lukács 22:7, 15, 19, 20; 1 Korinthus 11: 23-26.

évszázadokkal Krisztus előtt a zsidó népet, akik akkor Isten választott nemzete voltak, prófétai figyelmeztetésben részesítették a közelgő babiloni száműzetésük végéről: “forduljatok el, forduljatok el, menjetek el onnan, semmi tisztátalanhoz ne érjetek; menjetek ki belőle, tisztuljatok meg, ti, akik Jehova edényeit hordozzátok.”(Ézsaiás 52:11) vissza kellett térniük hazájukba, hogy helyreállítsák Jehova tiszta imádatát. Elképzelhetetlen lenne számukra, hogy átvegyék azokat a tisztátalan pogány szokásokat és imádati formákat, amelyeket Babilonban megfigyeltek.

nem meglepő, hogy ugyanez a parancs megismétlődik A keresztények számára a 2korinthus 6:14-18-ban. A Krisztust elutasító zsidó nemzet helyett követői a tiszta imádat képviselőivé váltak. Az volt a felelősségük, hogy segítsenek másoknak kijönni a szellemi sötétségből és az igazság világosságába. (1 Péter 2:9, 10) hogyan tehetnék ezt, ha Krisztus tanításait pogány eredetű szokásokkal és ünnepekkel vegyítenék?

bármennyire is vonzó lehet a népszerű ízlésnek, a “Fehér Karácsony” megünneplése annyit jelent, mint “megérinteni a tisztátalan dolgot.”(2korinthus 6: 17) aki igazán szereti Istent és Krisztust, kerülnie kell azt.

amellett, hogy eredete pogány ünnepségekből származik, azt is láttuk, hogy a karácsony nem az igazságot képviseli, mivel Jézus októberben született. Igen, Nem számít, milyen jelenet jöhet fel az ember képzeletében, Jézus egyszerűen nem a hóban született.

hóval borított Jeruzsálem, keletről nézve

Garo Nalbandian

hó Jeruzsálem falai mellett

csak a meleg évszakban maradhatnak a pásztorok éjjel a nyájukkal a sziklás hegyoldalakon, amint az alább látható

Garo Nalbandian