ebben a cikkben Akanksha Vidyarthi az indiai magánnyomozó ügynökségek jogszerűségét tárgyalja.
Bevezetés
a magánnyomozó ügynökségek magánnyomozást és vizsgálatot folytatnak olyan esetekben, mint a válási ügyek, biztosítási ügyek, büntetőügyek az adott egyén vagy csoport számára. Jelenleg, a magánnyomozó ügynökségeknek nem kell regisztrálniuk vagy engedéllyel rendelkezniük ahhoz, hogy Indiában működhessenek, mivel nincs ilyen törvény a magánnyomozó ügynökségek és az ilyen ügynökségek által bérelt magánérzékelők tevékenységének szabályozására. Az ilyen ügynökségek engedélyezési rendszerének biztosításáról és magatartásuk szabályozásáról szóló törvényjavaslatot azonban a 2007-es magánnyomozó ügynökségekről szóló Törvényjavaslatként vezették be, de még mindig függőben van a parlamentben.
ez a cikk néhány gyakran feltett kérdést tárgyal, például azt, hogy a magánnyomozó ügynökségek (PDA) legálisak-e Indiában, van-e korlátozás a hatáskörükre? Hogy felelősségre vonhatók-e bármely személy magánéletének megsértéséért?
a magánnyomozó ügynökségek legálisak Indiában?
- Indiában a magánnyomozó ügynökségek legálisak, de nincs törvény az ilyen ügynökségek magatartásának szabályozására. A kormánynak alig van ellenőrzése ezen ügynökségek felett. Indiában korlátozás nélkül szabadon működhetnek, mivel nincs olyan törvény, amely szabályozná őket.
- a magánnyomozói rendelet 2007.évi törvényjavaslata még függőben van a Parlamentben. A javasolt törvényjavaslat célja, hogy a magánnyomozó ügynökségeket a jogi kör hatálya alá vonja annak megakadályozása érdekében, hogy az ügynökségek illegális tevékenységekbe, például terrorizmusba vegyenek részt, Naxalizmus stb.
bérelhetek magándetektívet bármilyen ügy kivizsgálására?
jelenleg Indiában a magánnyomozó ügynökségek nem szabályozzák magatartásukat. Ezért bárki bérelhet magánnyomozót bármilyen ügy kivizsgálására. De mielőtt bármilyen magánnyomozót felvenne, figyelembe kell vennie a következő dolgokat-
- győződjön meg arról, hogy a magánnyomozó ügynökség engedéllyel rendelkezik & biztosított;
- érdeklődjön a magánnyomozó iskolai végzettségéről, képzettségéről, tapasztalatairól;
- érdeklődjön a magánnyomozó jellegéről. Mielőtt bármilyen személyes információt felfedne neki, győződjön meg arról, hogy megőrzi a titoktartást;
- győződjön meg arról, hogy a magánnyomozót a bíróság semmilyen esetben sem tiltotta el az ügy kivizsgálása érdekében;
- mielőtt bármilyen összeget adna egy magánnyomozónak, a személynek írásbeli szerződést kell kötnie, amelyet mindkét félnek alá kell írnia
mi az indiai magánnyomozó ügynökségek Díjszerkezete?
az indiai magánnyomozó ügynökségek Díjstruktúrája a következő tényezőktől függ-
- a vizsgálat helye;
- a szolgáltatás típusa;
- az időkeret
- figyelembe véve ezeket a tényezőket az ügynökségek által felszámított átlagos díj-
szolgáltatás típusa | vizsgálati díj | időkeret |
felügyelet | Rs 3000 – RS 6000 | 10 óra |
házasság előtti | 25 000-45 000 Rs | 10-12 nap |
házasság utáni | 10 000-40 000 Rs | 10-15 nap |
hogyan működik egy magánnyomozó ügynökség?
a magánnyomozó ügynökségek az általuk bérelt Magánnyomozókon keresztül dolgoznak. A magánnyomozó ügynökségek munkája 2 kategóriába sorolható-
- Magánnyomozás – a Magánnyomozók vizsgálatot folytatnak egy adott egyén számára. Nincs hatalmuk letartóztatni vagy őrizetbe venni senkit, mint a rendőrség. A magándetektívek különféle fejlett technológiai termékekkel végzik a vizsgálatot, például-
- Kém Kamera és Adó;
- magánnyomozó szoftver;
- mobil megfigyelő szoftver;
- Kémmikrofon és Adó;
- GPS-eszköz a személy, jármű stb.nyomon követésére;
- mobiltelefon-zavaró;
- Mikroszkóp; rejtett kamerák
- egyéb innovatív eszközök.
- magánbiztonság-Indiában nem nyújtanak képzést a magán értékpapíroknak. Néhány fő eset, amely általában a magánnyomozó ügynökségek körébe tartozik-
- házasság előtti ügyekkel kapcsolatos ügyek;
- munkaviszony előtti és utáni ügyekkel kapcsolatos ügyek;
- házassági jogvitákkal kapcsolatos ügyek;
- emberrablással kapcsolatos ügyek;
- gyermekek tevékenységének figyelemmel kísérése.
magándetektív ügynökségek (rendelet) Bill, 2007
a magándetektív ügynökség (rendelet) Bill, 2007 javasolt bevezetni, hogy szabályozza a magatartás az ilyen ügynökségek. A törvényjavaslatban javasolt néhány kulcsfontosságú pont a következő-
- Engedélyezés – a törvényjavaslat célja az összes Indiában működő magánnyomozó ügynökség engedélyezési rendszerének bevezetése. Az ilyen ügynökségek számára kötelező lenne az engedélyt a központi vagy állami szinten létrehozott szabályozó testülettől elvenni.
- képesítés Magánnyomozók számára – a törvényjavaslat javasolta az ilyen magánnyomozó ügynökségek által bérelt Magánnyomozók képesítését Indiában. A Magánnyomozók minősítése-
- Indiai állampolgárnak kell lenniük;
- legalább 21 évesnek kell lenniük;
- néhány meghatározott követelmény
- fizikai alkalmasság;
- képzés;
- tapasztalat.
- nyilvántartás Ügynökségenként – a törvényjavaslat előírja a magánnyomozó ügynökségek nyilvántartásának vezetését, amely a következő adatokat tartalmazza-
- címe-
- az Ügynökség által alkalmazott magándetektívek;
- alkalmazottaik;
- ügyfeleik,
- a Magándetektíveknek és alkalmazottaiknak fizetendő illetmény;
- az általuk az ügyfeleikért vállalt ügyek.
- büntetés Magánnyomozók – a törvényjavaslat előírja a büntetés a magánnyomozó által bérelt magánnyomozó ügynökségek. Ha bármely magánnyomozó megsérti bármely személy magánélethez és személyes szabadsághoz való jogát, akkor felelősségre vonható és büntetendő-
- szabadságvesztés;
- bírság.
- tilos az állami ügyekkel kapcsolatos ügyek kivizsgálása – a javasolt törvényjavaslat a magánnyomozó ügynökségek tevékenységi körét a nem kormányzati szektorra korlátozza, mivel nem tudják kivizsgálni az állami ügyekkel kapcsolatos ügyeket, vagy beavatkozni a RAW, a CBI által kezelt ügyekbe, amelyek az állami ügynökségek körébe tartoznak.
mely tevékenységek nem tartoznak a magánnyomozó ügynökségek körébe a javasolt törvényjavaslat alapján, 2007
az új javasolt törvényjavaslat szerint 2007-ben a magánnyomozó ügynökségek nem foglalkozhatnak vagy vizsgálhatják a következő kérdéseket-
- pénzhamisítás elleni biztosítékkal kapcsolatos ügyek;
- bármilyen olyan házassági ellentmondás, amely miatt a panasz a rendőrség előtt folyamatban van;
- bármely olyan tevékenység folytatása, amely sérti a személy magánélethez való jogát;
- technológiával kapcsolatos ügyek;
- értékes vagyontárgyak ellopásával kapcsolatos ügyek;
- környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek;
- pénzügyekkel és számlákkal kapcsolatos ügyek;
- törvényszéki, ujjlenyomat-elemzéssel kapcsolatos ügyek;
- kormányzati vállalatok biztosítási kárigényeivel kapcsolatos ügyek;
- szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyek;
- bíróság előtt folyamatban lévő ügyek;
- régészeti leletekkel kapcsolatos ügyek;
- A fehérgalléros bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek.
hogyan lehet panaszt benyújtani a magánnyomozó ügynökségek ellen csalás esetén
ha a személy magánnyomozót bérelt fel az ügy kivizsgálására, és üzleti tevékenysége során, ha megcsalja az adott személyt, akkor a személy megkeresheti a rendőrséget, hogy panaszt nyújtson be az IPC u/s 420 (csalás büntetése) ügynöksége ellen.
a csalás meghatározása
csalás (415. szakasz) – bármely személy csalással vagy tisztességtelenül-
- bármely személyt arra ösztönöz, hogy bármilyen vagyont szállítson; vagy
- bármely személyt arra késztet, hogy megtartsa a vagyont; vagy
- bármely személyt arra késztet, hogy tegyen vagy hagyjon ki bármit, amit nem tett volna meg, ha nem tévesztették volna meg
akkor a személy felelős a csalásért. Ezért, ha a magánnyomozó az alábbi cselekmények bármelyikét követi el, a panaszt az IPC u/s 420-ban lehet benyújtani.
a magánnyomozó által talált bizonyítékok bizonyító erejűek-e a bíróságon?
mivel a magánnyomozó felvételének igénye különösen növekszik,
néhány érzékeny és szenzációs esetben felmerül az emberek fejében az a kérdés, hogy a magánnyomozó által talált bizonyítékoknak van-e bizonyító erejük a bíróságon vagy sem?
Általánosságban elmondható, hogy a Magánnyomozók által összegyűjtött bizonyítékok elfogadhatók a bíróságon. Az ilyen bizonyítékok segítik a bírákat a döntés meghozatalában. De, a Magánnyomozók által így összegyűjtött bizonyítékoknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek-
- az ilyen Magánnyomozókat alkalmazó magánnyomozó Ügynökségnek engedéllyel kell rendelkeznie Indiában való működéshez;
- a bizonyítékokat legálisan kell beszerezni;
- az ilyen bizonyítékokat bármilyen jogi eljárás megsértése nélkül szerezték be.
- nem sértheti az emberek magánélethez való jogát.
a P V.Mrs. P & Mr R esetében úgy ítélték meg, hogy házasságtörés vagy kegyetlenség esetén a bizonyítás nagyon nagy valószínűsége szükséges. Ezért a magánnyomozó bizonyítékainak elfogadásakor a bíráknak és a feleknek kellő gondosságot és gondosságot kell tanúsítaniuk.
a J. P. Gupta kontra National Insurance Company Ltd. Ebben az esetben a fellebbező járművét az alperesnél biztosították, az elsőfokú bíróság megállapította, hogy mivel a járművet nem háztartási célra használták, ezért a Biztosító nem köteles kártérítést fizetni.
a High court-hoz benyújtott fellebbezésben megállapították, hogy az elsőfokú bíróság tévesen támaszkodott a nyomozó jelentésére, és a nyomozót sem vizsgálták meg az elsőfokú bíróság előtt. Ezért a nyomozó által benyújtott bizonyítékokat elfogadhatatlannak tartották.
milyen bizonyítékokat gyűjthetnek a Magánnyomozók?
a magánnyomozó fontos szerepet játszik az esetek megoldásában. A magánnyomozó által talált bizonyítékok mind a bírákat segítik az ügy eldöntésében, mind az ügyvédeket ügyfelük ügyének megerősítésében e bizonyítékok segítségével, mivel rendkívül technikai eszközöket használnak az ilyen bizonyítékok összegyűjtésére. A Magánnyomozók által összegyűjthető bizonyítékok a következők-
- tanúvallomás – a tanú által eskü alatt bíróság előtt adott bizonyíték vagy-
- írásban; vagy
- szóbeli.
ezért, ha a magánnyomozó megfigyelt vagy hallott bármit, amit bárki mondott, akkor az elfogadható bizonyítékként.
2. Okirati bizonyítékok-a magánnyomozó által talált dokumentum formájában benyújtott bizonyítékok-
- valódi;
- eredeti; vagy
- hallomásból
elfogadható a bíróság.
3. Fizikai bizonyítékok-valódi bizonyítékok, amelyek fizikai tárgyak, például ujjlenyomatok formájában léteznek. A Magánnyomozók által összegyűjtött ilyen tárgyi bizonyítékok érvényesen benyújthatók a bíróság előtt-
- kép; vagy
- videó; vagy
- dokumentum
a Lingegowda Detective and Security Chamber (P) Limited Vs. Mysore Kirloskar Limited és Ors. Úgy ítélték meg, hogy a nyomozói szolgálatok nem képezték a tervezett foglalkoztatás részét, amint azt a minimálbér ütemezéséről szóló törvény, 1948. Így nem volt munkavállaló-munkáltató kapcsolat, és nem volt felelősség a minimálbér megfizetésére.
ban ben császár Vs. Chaturbhuj Sahu, ebben az esetben úgy ítélték meg, hogy egy nyomozó, aki összeesküvést folytatott a jogsértővel egy bűncselekmény nyilvánosságra hozatala és felfedezése érdekében, akkor bizonyítékait nem lehet figyelembe venni együttműködés nélkül.
hogy a magánnyomozó felelősségre vonható-e az Információs Technológiai törvény alapján egy személy magánéletének megsértéséért?
amint azt fentebb tárgyaltuk, eddig nincs külön törvény a magánnyomozó ügynökség számára magatartásuk szabályozására, de felmerül a kérdés, hogy ha egy magánnyomozó megsérti egy személy magánéletét, akkor van-e olyan törvény, amely alapján megbüntethető, vagy nincs jogorvoslat az áldozat számára?
tehát a törvény soha nem kíméli a jogsértőket. Ha egy magánnyomozó megsérti bármely személy magánélethez való jogát, akkor az informatikai törvény alapján felelősségre vonható. A magánnyomozót az informatikai törvény alapján felelősségre vonják, ha a következő cselekmények bármelyikét megteszi-
- adatok letöltése, másolása vagy ellopása számítógépről, laptopról vagy mobiltelefonról;
- vírus bejuttatása a számítógépbe;
- a számítógép vagy az abban tárolt adatok károsítása;
- az adatok megzavarása;
- az ilyen adatokhoz való hozzáférés megtagadása;
- jogosulatlan személyek hozzáférésének megkönnyítése az ilyen adatokhoz;;
- az adatok értékének csökkentése;
polgári jogi felelősség-Ha bármely magánnyomozó megsérti bármely személy magánéletét e tevékenységek bármelyikével, akkor polgári jogi felelősséget rónak rá, hogy fizesse meg az áldozatnak az okozott károkért járó kártérítést.
büntetőjogi felelősség-Ha bármely magánnyomozó megsérti bármely személy magánéletét azáltal, hogy ezeket a cselekményeket csalárd módon vagy tisztességtelenül végzi, akkor büntetőjogi felelősséget rónak rá, és ő felel-
- 3 évig terjedő szabadságvesztés; vagy
- bírság, amely 5 lakhs-ra terjedhet ki; vagy
- mindkettő
mi a teendő, ha ezek az ügynökségek megsértik a magánélethez való jogát
a magánélethez való jogot az Alkotmány 21.cikke alapján különböző ítéletekben alapvető jogként ismerik el. Ha egy magánnyomozó megsérti bármely személy magánélethez való jogát, az áldozat alapvető jogainak érvényesítése érdekében a 32.cikk alapján kérelmet nyújthat be a Legfelsőbb Bírósághoz vagy az Alkotmány 226. cikke alapján a Legfelsőbb Bírósághoz.
ban ben Kharak Singh v. u állam.P, ahol a rendőri megfigyelést a magánélethez való jog megsértése miatt vitatták, a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a lakóhelyi éjszakai látogatások sértik az Alkotmány 21.cikkét és az egyén személyes szabadságát.
ban ben PUCL kontra UOI, amely közismert nevén a lehallgatási ügy, a bíróság előtt az volt a kérdés, hogy a lehallgatás sérti-e az állampolgárok magánélethez való jogát. A bíróság megállapította, hogy a magánélethez való jog megsértése az ügy tényállásától és körülményeitől függ.
a magánnyomozó ügynökségek jogállása más joghatóságokban
országok |
magándetektív munka |
engedéllyel rendelkező személy | Engedély kibocsátó / visszavonó ügynökség |
ügynök állampolgársága |
Kalifornia, USA |
bűncselekmények, egy személy előzményeinek vagy mozgásának kivizsgálása, biztonság biztosítása stb. |
ügynök |
fogyasztói ügyek igazgatója |
nincs követelmény |
Alberta, Kanada | információk beszerzése a személyes karakterről, eltűnt személyek keresése stb. |
ügynök |
az Igazságügyi és igazságügyi miniszter által kijelölt adminisztrátor |
nincs követelmény |
Queensland, Ausztrália |
egy másik személyről való tájékoztatásért fizetnek |
ügynök |
az osztály vezérigazgatója |
nincs követelmény |
Szingapúr (meglévő) |
információk megszerzése a személyes karakterről, eltűnt személyek keresése stb. |
ügynök |
miniszter által kinevezett köztisztviselő |
nincs követelmény |
Szingapúr (javasolt) |
információk megszerzése a személyes karakterről, eltűnt személyek keresése stb. |
ügynök és Ügynökség |
miniszter által kinevezett köztisztviselő |
nincs követelmény |
India (javasolt) | meghatározatlan | ügynökség |
állam vagy központi testület / állam vagy központi kormányzat (csak visszavonás) |
Indiai állampolgárság szükséges |
következtetés
a fenti megbeszélésből arra lehet következtetni, hogy jelenleg nincs törvény a magatartás szabályozására a magánnyomozó ügynökségek, amelyek miatt a magánnyomozó korlátai az ügynökségeket és a Magánnyomozókat nem határozták meg, ezért a hamis magánnyomozó ügynökségek számát eredményezi. Ezen ügynökségek szabályozására vonatkozó törvény hiánya miatt engedély nélkül működnek Indiában. Ezért elvesztették hitelességüket a nagyközönség szemében, mivel nincs olyan meghatározott szabály vagy szabályozás, amely meghatározhatja hatáskörüket, funkcióikat stb.
ezek a magánnyomozó ügynökségek nagyon gyümölcsözően járulhatnak hozzá Jogrendszerünkhöz, ha valamilyen törvényt hoznak tevékenységük szabályozására. Mivel innovatív és fejlett technológiát alkalmaznak a nyomozás lefolytatásában, ezért nagy segítség lehet a felek, az ügyvédek és a bírák számára az ügy megoldásában. De a törvény hiánya miatt, az ilyen ügynökségeket, amelyeket inkább használnak, nagyon nagy mértékben visszaélnek az ártatlan emberek becsapásával.Ezért a kormánynak azonnal el kell fogadnia a 2007.évi törvényjavaslatot annak érdekében,hogy szabályozza ezen ügynökségek magatartását, hogy fejlődhessenek és gyümölcsözően hozzájárulhassanak Jogrendszerünkhöz.