Az Amazonasról

az Amazonas nemcsak a világ legnagyobb megmaradt trópusi esőerdőjét foglalja magában, hanem a világ ismert biodiverzitásának legalább 10% – át is magában foglalja, beleértve az endemikus és veszélyeztetett növény-és állatvilágot, és folyója a világ óceánokba történő teljes folyóinak 15-16% – át teszi ki. Az Amazonas folyó több mint 6600 km-re folyik, és több száz mellékfolyójával és patakjával a világ legnagyobb számú édesvízi halfaját tartalmazza.
természeti és kulturális sokszínűség
ugyanilyen lenyűgöző az emlősök, madarak, kétéltűek és hüllők kifürkészhetetlen száma4, amelyeket a biomban találtak. Az Amazonas több mint 30 millió embernek ad otthont egy hatalmas régióban, amely kilenc különböző nemzeti politikai rendszerre oszlik.
az Amazonas – medence őslakos szervezeteinek koordinátora (COICA) szerint az Amazonas lakosságának mintegy 9% – át (2,7 millió) továbbra is őslakosok alkotják-350 különböző etnikai csoport, amelyek közül több mint 60 továbbra is nagyrészt elszigetelt. És mégis, minden nagysága és látszólagos távolsága ellenére az Amazonas bióma meglepően törékeny és közel áll mindegyikünkhöz.
a földi élet egyik pillérét veszélyeztetve
az elmúlt fél évszázad során a végtelennek tűnő Amazonas erdőtakarójának legalább 17% – át elvesztette, összeköttetései egyre inkább megszakadtak, és számos endemikus faj ki van téve az erőforrások kiaknázásának hullámainak. Az Amazonas természetes élőhelyének átalakításán és degradációján alapuló gazdasági átalakulása lendületet vesz. Mégis, ahogy ezek az erők erősödnek, azt is tapasztaljuk, hogy az Amazonas kritikus szerepet játszik az éghajlati funkció fenntartásában regionálisan és globálisan, olyan hozzájárulás, amelytől mindenki–gazdag vagy szegény–függ.
az Amazonas lombkorona fedele segít szabályozni a hőmérsékletet és a páratartalmat, és bonyolultan kapcsolódik a regionális éghajlati mintákhoz az erdőktől függő hidrológiai ciklusok révén. Tekintettel az Amazonas erdeiben tárolt hatalmas mennyiségű szénre, óriási lehetőség van a globális éghajlat megváltoztatására, ha nem megfelelően kezelik. Az Amazonas 90-140 milliárd tonna szenet tartalmaz, amelynek akár egy részének felszabadulása jelentősen felgyorsítaná a globális felmelegedést. Jelenleg az Amazonas földterület-átalakítása és erdőirtása évente akár 0,5 milliárd tonna szén-dioxidot bocsát ki, nem számítva az erdőtüzek kibocsátását, így az Amazonas fontos tényezővé válik a globális éghajlat szabályozásában (Nepstad et al 2008).